élvezetes, mint pinaszőr a
szájpadláson.
Pretumblr:
anyafold.blog.hu Ask me anything Submit
rendesen basszameg, mert minden helyre benézek amiről haverjaim írnak, és pont ráéheztem valami édességre
amúgy szépen terítettek, a környezet is fain, parkolni lehet ingyen, van wifi, macaron hegyek, és külön szerviz a süteménynek, külön a tejszínhabnak
de a tejszínhab ordas átbaszás, sima teszkóakciós szpré, átható napraforgóízzel, de olyan töményen érződik még a szaga is, mint mikor a magtár mögött pisálva mély levegőt veszel, a patkányirtó ízét is ki lehetett belőle kóstolni
hogy roaggyanak meg az ilyen cukrászdák, vagymik, plusz tizenkét százalék szervízdíj
alig van különbség a Magyar Gárda és a Munkásőrség között, mindkettőt valamiféle elrettentő erőnek szánták, civilekből toborozták, levitézlett emberek ideologizálták, és csak ijesztgetésre valók
persze amíg Magyar Gárda fegyvertelen milícia, semmilyen műszaki, fegyverzeti felszereltsége nincsen, addig munkásőröknek azért volt néhány rendes gyakorlóbázisuk, minden városi pártbizottságon meg nagyobb cégeknél parancsnokságuk, jelentős (bár stratégiai szempontból nem túl komoly) fegyverzetük, sőt balatoni üdülőjük
az önkéntesség viszont mindkét vonalon megvolt, és az is egyezik, hogy nem muszáj a belépéshez az irányító párt tagjának lenni, viszont a személyes kapcsolat-kötődés nagyon fontos, vagyis a belépés előtt a már aktív állomány ellenőrízte a jelöltet, mennyire lesz alkalmas
namost az alkalmasság előfeltétele munkásőrnél a büntetlen előélet volt, ami viszont gárdistánál nem annyira követelmény, vagyis az ideális jelölt utóbbi esetben inkább Rejtő Jenő műveire jellemző figura, elszánt, vagány, kishibás erkölcsi nem számít
nyilván a munkásőrök között sem volt mindenki jellemóriás, többségük a politikai karrierjének elősegítésére lépett be, mondjuk ez gárdisták esetében sem igazán kizárt
viszont a gárdistának nem jár a tagságért automatikusan munkaidő kedvezmény, ha valamelyik hétvégén mittudomén alaki gyakorlatot tartanak, nem kapnak rá a következő héten két nap fizetett szabadságot, se jutalom, kitüntetés nem jár automatikusan, vagyis mindenképpen önzetlenebb a részvételük
namost, ha már alakiság, a munkásőrök átvették a honvédség szolgálati és alaki szabályzatát (legalábbis részben), de a gárdisták alaki ügyekre nem helyeznek elég nagy hangsúlyt, az egyenruha még elmegy, de a mozgás egyénileg, alakzatban, hát elég kezdetleges
ez igazából azért baj, mert bármely reguláris, vagy társadalmilag befogadott militáns erő a külsőségek miatt vehető komolynak, a Sándor palota előtti őrségváltást például azért nevetik ki a nézők, mert hiába fegyveres egyenruhások, ha operett bonviván módra mozognak
persze a munkásőrséget se a fasza alakizás tartotta életben három évtizedig, de nem is valamilyen társadalmi igény, sőt, egy idő után elég terhessé vált a működtetése, és éppen az a politikai erő szégyellte meg elsőként, amely létrehozta
na, mondjuk a gárda ebben azért kicsit hasonlít, mármint abban, hogy a kitalálók ráuntak
ugyanakkor a munkásőrségről, munkásőrökről született pár találó vicc, gárdáról nem nagyon hallottam, persze ez nem azt jelenti, hogy a társadalom úgy általában piedesztálra emelte volna, de tény, hogy csak azokat idegesítik, akik a kéményseprő egyenruhájától is félnek
összegzés, tanulság nincs, a diverzánsok is kábé annyira rettegtek a munkásőröktől, mint fatolvajok a gárdistáktól
nem azért, de ha már góémijó, mislen, és egyéb gasztroforradalom, továbbá kormányzóúrőfőméltósága, meg székelyhimnusz, akkor tessék kicsit odarévedni a háború előtti Ilkovics étterem, azaz Népbüfé személyzetére, semmi felhajtott gallér, semmi tetoválás, ilyen pincéreket akarok, nem félmeleg, festetthajú, hitvány androgün kernyelt kívánok a lazackarpaccsómhoz
nálunk csengő nincsen, ez nem is változik egyelőre, de hát a kérdező megoldja, kiabál, mint akit nyúzni visznek, kocsijából meg valami enber nyomja a dudát
ne tessék kiabálni, időnként magamtól kinézek, mit tetszik akarni csókolom
hát, igazából a ház asszonyát keresi, mondja szegény türelmetlen asszony, hóna alatt ölnyi paksamétával, teszkós-szatyorban még ötkilónyi papírral
mondom, nem alkalmas, tudok-e segíteni
inkább visszajönne
inkább ne tessék visszajönni
de hát ez most nagy segítség lenne neki, merthogy úniós felmérés, és csakis nőkről szól, vagyis asszonyokról
csókolom, kérdezzen engem, mindent tudok az asszonyról, vagyis remélem
dehát őneki muszáj a ház asszonyával beszélni, értsem már meg, családon belüli erőszakról van szó, ne értetlenkedjek már, csak ötven perc az egész
valahogy erre rögtön kiakadok, már ha értetlennek gondolnak, vannak ugye rossz napjaim, de általában figyelni szoktam, szóval ilyenkor nálam a beszélgetésnek vége
csókolom, NEM ALKALMAS, ha nem tudok segíteni, akkor viszlát
csuknám a kaput, de jóasszony férje csörtet befelé, mintegy segítséget nyújtani a felmérésben, hogy márpedig nekik ez a dolguk, igazán segíthetnék nekik
jónapot, hát jó, bótoljuk meg, fogjanak egy kapát, oszt hátul van pár sor kukorica, délig végeznek, és utána segítek találkozni a nejemmel
elmentek végül, nem tudom hogy a faszba találnak meg az ilyen kérdezők, biztos hogy tudják, milyen célcsoportot basztassanak, volt már itt mindenféle alak
mondjuk majdnem mindet elzavartam valahogy
mi lenne, ha listára csak az szavazhatna, aki adót fizet, személyre szavazzon bárki, aki nincs eltiltva, bánja a tököm, de pártokra csak adófizető, és csak olyan, akinek az apeh nullás igazolást ad, vagyis minden bevallás időben teljesítve, folyószámla feltöltve, ésatöbbi
regisztrációhöz kötni a szavazást, az nem oszt-nem szoroz, legföljebb ha az ajánlószelvényt is már regisztrált szavazó adhatná le, mondjuk azt is lehet-szokták hamisítani, de apeh igazolást nem
a külföldön melózókkal meg majd lenne valami
garantáltan el tudol adni, mást semmit, de termőföldet, meg ócskavasat biztos, najó a vasat szeretik inkább ingyen elvinni, vagy nagyon kicsi pénzt esetleg adnak érte, de a föld, az most a minden, pláne így, hogy az állam átvállalja a kimérést az osztatlan közös tulajdon alól
persze jól van így, ezt ugattuk húsz éve, hogy nem jó a termőföld osztatlan tulajdonban, mert a föld egy működőképes vagyonelem, nem olyasmi, mint tízemeletes panel lépcsőháza, szóval piacképesebb saját néven, bármennyire kicsi
különben meg a faszt, hát földet is tudok olyat, amit színesfémgyűjtők módjára szereztek meg, hát nyilván jogilag képzettebb egyének, de ugyanúgy elvették öregemberektől, mint cigányok a kerítést, esőcsatornát, meg kútból a vödröt
mire jön ez a sok idegen, drága-autós ember, hát az osztrák hirdeti a földet valamelyik nívós ujságban, pedig nem is az övé, nem vehette meg, papíron béreli, csak úgy fiktíve sikerült vásárolni, és hát most kicsit átrendezik a gátot, pont beleesik a földje az új gát, meg a régi meder közé, és fosik, hogy milesz, ha kijön a Tisza
mindegy, hadd boldoguljon, néző rengeteg van, mondjuk nem tudom mit látnak itt, amit google-n, vagy térképmásolaton nem, de jöjjenek, elférnek, hátha jó szomszédok leszünk, vagy mittudomén
ma is jött egy S merci, kisbabával, úgy értem ötvenes apu, huszas anyu és a kicsi, nem volt több tizenöt hónaposnál, minden baja volt, biztos a sok pollen miatt, sírt, elkékült, még a kecskék se érdekelték
bent a kocsiban megnyugodott valahogy, a mercis meg próbált volna kérdezni mindenféle dolgot, földről, Tiszáról, de hát keverte a hektárt az aranykoronával, napraforgót a repcével, gondolom csak ilyen felhajtó ingatlanos lehetett
úgyhogy nem fogunk névnapon összejárni, gondolom
Vidéken kevés jobb tárgy van, hogy az elmúlt negyven év társadalmi változásait bemutassa.
Hetvenes években kellett a futó házat építeni, mert egyszerűen nem volt fuvarozó szolgáltatás apróságokra, nagytömegű árura írattál “C” menetlevelet, de ha kádat kellett venni Szolnokon a Tüzépen (ott ötszázért kaptad, plusz százas zsebbe), jól jött a futó, mert nem tudtál mindent fölpakolni tetőcsomagtartóra.
Háztáji földre is kivitted simán futóval a kapagépet, tolikapát, visszafelé ráfért egy-két bála szalma, ami úgyis ki akart esni a kazalból, mittudomén két zsák főznivaló kukorica, ilyesmi.
Balatonra levitted az örökölt szkájfoteleket, erzsébet hálót, persze korábban a szétszerelt cseh faházat, mindent utánfutóval.
Nyolcvanas években hízlaltad a malacot, takarmányt futóval hordtad, meg a választási malacot a vásárra, vagy leadni a kiselejtezett kant, anyadisznót a húsiparnak, ha méhészkedtél, mehettél utánfutóval vándorolni akácra, selyemfűre.
Kilencvenes években bármire vállalkoztál az építőiparban, hordtad Pestre a dolgozókat, utánfutón az anyagot, betonkeverőt, pallókat, vizeshordót, kisbakot, nagybakot, cserpákot, létrát, plusz az anyagot.
Kétezertől, hát, nem nagyon csinálsz vele semmit, ott áll a fészer alatt, lejárt műszakival, hirdeted mindenhol, hátha elviszi valaki, de csak lomis-vasazós cigányok hívnak fel, zsíros Fábry hangon.
mekkora férget csinál az emberből
sose jutunk el arra szintre, hogy koccanunk, kölcsönösen elnézést kérünk, elhárítjuk a további kárt, nem csinálunk akadályt a többi vétlen közlekedőnek, betétlapot cserélünk, és kész
ehelyett ugye mire kijön a rendőr, a buszos elfelejti a gyerekszobáját, hazudozik, mindenre megesküszik, hogy húsz éve vezet balesetmentesen (32 éves), hőbörög, hogy gyorsan mentem és takarásból vágtam elé (külső sávban alácsúsztam, mert stoptáblát kicsit leszarva nem adta meg az elsőbbséget), meg neki volt zöld (karbantartás miatt egész nap sárgán villogott a lámpa), meg különben is biztos gyorsan mentem (mert mennek ezek, mint az állat)
mindegy, ez ilyen pálya, veszélyes üzem meg minden, nagy baj nincsen, motort kipofozom, meg ha tovább romlik a modora, a buszoscsávót is
Tényleg sokkoló, hogy milyen zsigeri féregség képes előcsúszni kisebb baleseteknél, (mondhatjuk, hogy túlélési ösztön, pedig lófaszt) én is láttam most egy éven belül két olyat, hogy pirosba ment a csávó, karambol, az első szava, amikor kiszáll, hogy tök zöld volt neki. Anyád volt zöld. Vagy a kedvencem, aki a pirosnál emelkedőn állva elfelejtett rálépni a fékre, és hátrafelé nekigurult a mögötte állónak, aztán nyitásként üvöltözött tízpercig arról, hogy ő meg sem mozdult, hátulról belejött a másik. (mindezt egy harminconéves Zsuk-értékű kisteherrel.)
Ja, azon kaptam magamat, hogy simán le tudnám rúgni az arcát bazmeg, szóval semmivel nem vagyok különb, és ez az ami aggasztó, se türelem, se semmi, harc az egész, mintha valami eszméletlen kár ért volna minden résztvevőt, pedig senki nem sérült, térdemről lejött a bőr, ennyi, csak az azonnali kölcsönös férgülés, az nem indokolt sehogy
még Indiában is megbeszélik a dolgot, állítólag Pakisztánban is, csak itt a Balkánon, itt nem lehet elintézni ember módjára, biztosítónak papír kell, amit csak rendőr állíthat ki, és ez valahogy kivetkőzteti a hivatásos soffőrt minden mivoltából, én meg megyek utána, átjár a méreg, a bánatos faszomat az egészbe
mekkora férget csinál az emberből
sose jutunk el arra szintre, hogy koccanunk, kölcsönösen elnézést kérünk, elhárítjuk a további kárt, nem csinálunk akadályt a többi vétlen közlekedőnek, betétlapot cserélünk, és kész
ehelyett ugye mire kijön a rendőr, a buszos elfelejti a gyerekszobáját, hazudozik, mindenre megesküszik, hogy húsz éve vezet balesetmentesen (32 éves), hőbörög, hogy gyorsan mentem és takarásból vágtam elé (külső sávban alácsúsztam, mert stoptáblát kicsit leszarva nem adta meg az elsőbbséget), meg neki volt zöld (karbantartás miatt egész nap sárgán villogott a lámpa), meg különben is biztos gyorsan mentem (mert mennek ezek, mint az állat)
mindegy, ez ilyen pálya, veszélyes üzem meg minden, nagy baj nincsen, motort kipofozom, meg ha tovább romlik a modora, a buszoscsávót is
alig egy órája ülök motoron, és ezalatt két biciklis, egy gyalogos, meg egy busz lépett elém, a buszt nem tudtam kikerülni, eldobtam a motort, a baloldali tükör eltört, a lábtartó meggörbült, meg a váltókar
busz sofőrje azt mondta, nincs semmi baj, én meg azt mondtam, hogy várja meg szépen a rendőröket, mert van egy kis baj
úgyhogy megvárta, az utasok meg szidták anyámat, mert át kellett szállni egy másik buszra, pedig a busznak semmi baja nem lett
voltunk ma ezen a repülő majálison, ami szerintem egyébként minimum repülő-majális, vagy leginkább repülőmajális, mert ugye a majális úgy magában nem repül sehová, nem tud, meg hát hová is repülne, amikor itt van most május, ahol én vagyok, pont itt.
de mindegy, mert mentünk, csak odajutni nemigen tudtunk, mert a börgöndi reptérnek van az a fura tulajdonsága, hogy nem börgöndön van, hanem a halál véreres faszán a szántóföldek között, és a börgöndi kocsmából bezavartak oda a traktoros útra a retekbe, és olyan volt mint a délibáb - persze azon a tulajdonságán kívül, hogy ez tényleg létezett - mert ahogy mentünk láttuk ám a repteret, ott volt az mindig, hol közelebb, hol messzebb, de láttuk, csak soha nem érhettünk oda, mert az út soha nem pont arra fordult. és jöttek utánunk többen is, akik a börgöndi kocsmából úgyanúgy beküldtek ide szopni, de ők sem voltak okosabbak.
és mi csak mentünk, keveredett körülöttünk a por, én egyre jobban nyomtam az egyre bakhátasabb földúton, persze beugrott a colin mcrae rally 2, kár, hogy opel kisáruszállítóval nem lehet indulni a magyar bajnokságban, mindenesetre a börgöndi gyorsaságit én ma fölényesen nyertem.
végül jött két traktoros, akik lehet hogy sorozatgyilkosok voltak, mert hogy traktor nem volt náluk az kurvaélet, de úgy mutatkoztak be, és én akkor már bármit elhittem, és ők akkor azt mondták, hogy tovább ne menjünk, mert innen nincs kiút, csak visszaút, úgyhogy megfordultam és még annál is gyorsabban takarodtam vissza a bázisra, mert eltelt már 45 perc és 25 kibaszott kilométer a mezőn.
aztán visszamentünk fehérvárra és ordenáré kerülővel az áldott aszfaltos úton végre megérkeztünk, de már csak arra tudtam gondolni, hogy szép-szép ez a majális, meg a repülők is, de én azért csak kerítek itt egy kanna benzint, mert ma az én szememben a lángoló börgöndi kocsma lenne a legszebb.
nem szép dolog a szerény lehetőségű vidéki munkást felgyútani vágyni, hiszen semmi más rendes szórakozás nincsen falun, mint a pesti balfaszt elirányítani a halál faszára (pesti balfasz mindenki, aki nem helybéli, vagy helybélinek közeli rokona)
és ugye ez nem is feltétlen rosszindulatból van, bár mikor a vidéki munkás/paraszt keres valamit a városban, őt ugyanúgy elküldik a picsába, még a postás is azt mondja, hogy nem idevalósi, szóval lenne ok bőven a bosszúra, de ez most nem a vidék-város ellentétről szól
namost a kocsmában könyökölve ugye sokkal szívesebben segítenek, és arról nem nagyon tehetnek, ha a pesti ember nem jegyzi meg rendesen, melyik dűlőnél kellett volna jobbra fordulni a taknyosmariskanéni-féle tanya után
különben is, biztos megunták, hogy egy sört nem bírnak meginni a börgöndi repteret kereső érdeklődők nélkül, a negyvenedik embernél én is unnám
és hát ott van a vidéki ember apátiába fojtott önérzete, lásd Plankó Gergő esetét Tiszatéténnyel
kapáltam egy kicsit, lenyírtam a füvet, kiszórtam kétszáz liter Laudissal kevert permetlevet, csak úgy háti permetezőből, meghúzta a vállamat rendesen, aztán boxoltam a bakkecskével, hiába van lefűrészelve a szarva folyton öklel, megrágták a szőlőt, de nem kár érte, otelló volt főleg, amúgyis ki akartam már vágni, fater nem engedte volna, később meg Revuczky-féle kékfrankost ittam, ami a délalföldi terroir ellenére eléggé jól működik, fölszereltem a függőágyat, kaszáltam lucernát, kinéztem az építkezésre, a fiúk találtak az udvarban egy siklót, ami bemenekült a komposztáló alá, szóval jó napom volt
Van egy közhasznú oldal, amatőr, de teljesen korrekt útleírásokkal, utazók osztják meg az infókat, szóval nem túl sok a reklám.
Minden évben kiszámolják előre, hogy a török vendégmunkások mikor lepik meg a határátkelőket, ilyet máshol még nem nagyon láttam.
Igen, ez is nagyon jó. Meg ennek a tesója is, a Balatontipp, ahol minden nyáron elkészül, hogy melyik strandon mennyiért adják a lángost meg a sört, télen meg gyakorlatilag az egyetlen oldal, ahol az egész Balatonról mindig aktuális infó van a koripályákról.
Így van, pont ezt időzítettem keddre.
-
borogatás és fókusz. asszem beleszerettem damurolandba. ROLI<3
-
El lehet utazni egzotikus helyekre, be lehet szedni agydurrantó drogokat, meg lehet őrülni életed koncertjein, de nekem eddig ez a váratlan reggeli...
-
költészet, meg a naptya
Valahogy 2005 jut eszembe, az adott világ varázsai, meg hogy hasztalan vonít.
(Zsadon Anna, boldog születésnapot!)
-
“We didn’t have TV before I was eight,” she recalls, “and I will always be grateful to my parents for that, because we...
-
-
-
-